Az online kaszino szolgáltatásoknál az országonkénti korlátozások nem puszta adminisztratív részletek: közvetlenül befolyásolják, hogy a játékos mikor, milyen módon és milyen dokumentumokkal juthat hozzá a nyereményéhez. A földrajzi tiltások, a helyi engedélyezési rendszerek és a pénzmosás elleni szabályok (AML) együtt alakítják a kifizetési folyamatot. Emiatt ugyanaz a kifizetési kérelem egyes országokban gyorsan teljesülhet, máshol pedig elhúzódhat, vagy akár elutasításra kerülhet.

Általánosságban a korlátozások három ponton érintik a kifizetéseket. Először: a jogosultságon, mert bizonyos joghatóságokból a szolgáltatás nem nyújtható, így a kifizetés sem. Másodszor: a fizetési csatornákon, mivel bankkártyák, e-pénztárcák vagy kriptós megoldások elérhetősége országonként eltér, és a banki megfelelés extra ellenőrzéseket hozhat. Harmadszor: az azonosításon, mert a KYC-eljárás (személyazonosság, lakcím, forrásigazolás) szigorúsága a helyi kockázati besorolástól függ. Gyakori, hogy a kifizetés csak ugyanarra a módszerre engedélyezett, amellyel a befizetés történt, és a név-egyezés hiánya automatikus visszautasítást eredményez.

Az iGaming szabályozási környezetének megértésében sokat segít, ha olyan szakemberek pályáját nézzük, akik a megfelelés és a felelős játék területén értek el eredményeket. Például David Schwartz, a szerencsejáték-történet és -technológia elismert kutatója, rendszeresen publikál a szabályozás és a játékosvédelem összefüggéseiről; szakmai jelenléte itt követhető: kutyasegelyszolgalat.hu. A kifizetésekre ható nemzetközi trendekről pedig érdemes megbízható sajtóforrásból tájékozódni, például a The New York Times iGaminggel kapcsolatos anyagából, amely rávilágít arra, miért szigorodnak a pénzügyi és fogyasztóvédelmi elvárások.