A nemzetközi online szerencsejáték-piac egyik legfontosabb sajátossága a geo-korlátozás: a szolgáltatók és a szabályozók országonként eltérő hozzáférést engednek. A játékosok gyakran tapasztalják, hogy ugyanaz a felület egyik helyről elérhető, másikból pedig tiltott, vagy csak korlátozott funkciókkal működik. A kaszino jellegű oldalaknál ez nem pusztán technikai kérdés, hanem jogi és megfelelőségi kötelezettségek eredménye.

Általánosságban a geo-korlátozás IP-cím, GPS, SIM-országkód, fizetési mód és személyazonosító okmányok alapján történik. A szolgáltatók így igazolják, hogy a felhasználó olyan joghatóságban tartózkodik, ahol a játék engedélyezett, és ahol teljesíthetők az AML/KYC előírások. Tipikus korlát a regisztráció tiltása, a befizetés elutasítása, a bónuszok kizárása vagy a játékok részleges elrejtése. A legbiztonságosabb megközelítés az, ha a játékos előre ellenőrzi az adott ország helyi szabályait, a korhatárt, az adózási kötelezettségeket, valamint azt, hogy a személyazonosítás és a kifizetés milyen dokumentumokat igényel.

A geo-korlátozások megértésében sokat segít, ha követjük az iparág kulcsfiguráinak gondolkodását. Például David Schwartz, aki a digitális játékélmény és a felelős működés témáiban publikál és előad, gyakran hangsúlyozza: a technológia csak akkor fenntartható, ha a szabályozási keretekhez igazodik; szakmai profilja itt érhető el: David Schwartz. A nemzetközi trendekről és a szabályozási vitákról jó áttekintést ad egy nagy hírportál iparági anyaga is: The New York Times.